Tudomány / Csillagászat / Az alvilágot idézi a Plutó két új holdjának neve

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Az alvilágot idézi a Plutó két új holdjának neve

A Hubble űrteleszkóppal felfedezett két távoli, Plutó körül keringő égitest eddig csak S/2005 P1 és S/2005 P2 néven szerepelt a katalógusokban. A két hold „keresztszülője” az International Astronomical Union (IAU), akik a felfedezőcsoport javaslatát fogadták el. A nevek formális bejelentésére június 23-án kerül sor.

A Johns Hopkins Egyetem kutatói a felfedezést követően megállapították, hogy (a Kharónnal együtt) a három hold nem csak, hogy nagyon hasonló pályán kering a Plutó körül, hanem keringési idejük is összehangolt. Mialatt a Kharón 12-szer kerüli meg a Plutót, a P1 kétszer, a bolygóhoz közelebb haladó P2 pedig háromszor halad végig keringési pályáján. Kutatók szerint ez annak tulajdonítható, hogy a három égitest valószínűleg egy meteor-becsapódás során, szinte egyszerre keletkezhetett.

A P1-es körülbelül 160 km átmérőjű és 64700 km-re kering a Plutótól. Keringési ideje 38 nap. Társa, a P2-es 110 km átmérőjű, és 49500 km távolságban 25,5 nap alatt kerüli meg központi égitestjét. Mindkét hold az óramutató járásával ellentétes irányban mozog. A tömegük háromezerszer kisebb a Plutóénál. Összehasonlításképpen: az 1978-ban felfedezett Charon 19 ezer kilométerre van az égitesttől.

A névadás az eddigi elnevezési gyakorlat folyománya: az ókori mitológiában Plutó (Hadész) az alvilág, a holtak birodalmának istene volt. Az alvilágot a Styx folyó választotta el minden élőtől, amelyen Kharón, a révész vitte át csónakján a lelkeket. Róla kapta nevét a Plútó 1978-ban felfedezett első és mindeddig legnagyobb holdja. Kharon anyja Nyx volt, a sötétség szelleme. Mivel már létezik Nyx nevű kisbolygó az IAU végül is egy kis módosítással Nix névre keresztelte az új kísérőt.

A másik új hold nevét Hydra-ról, a kilencfejű víziszörnyről kapta, aki az alvilágot őrizte. Hydra arról volt hírhedt, hogy nem lehetett megölni, mert ha valaki levágta az egyik fejét, a helyén két másik nőtt. Héraklésznek sikerült elpusztítania, mégpedig úgy, hogy égő üszökkel égette ki a levágott fej helyét, így megakadályozta, hogy az visszanőjön. Mivel a tavaszi égbolton konstelláció figyelhető meg az új hold és az Északi Vízikígyó (Hydra) csillagképével, ez adta az ötletet az új égitest elnevezéséhez. Ugyanakkor a kilences számra asszociál nemcsak a szörny fejének száma, hanem az is, hogy a hold a kilencedik bolygó kísérője.

A két név nem csak mitológiai jelentést hordoz, hanem az N és a H kezdőbetűk a NASA New Horizons űrszondájának kezdőbetűje is, amelyet januárban indítottak útra a Plutóhoz, és amely várhatóan 2015 nyarán éri el a bolygót, hogy geológiai és légköri információkat gyűjtsön.

Szerző: szelesi
Forrás: SFportal.hu

© halmaz.hu