Földrengés a főváros mellett

A Richter-skála szerinti 4.1-es erősségű földrengésről számoltak be Budapest környékéről 2006 utolsó napján 14 óra 39 perckor. Az epicentrum a XVII. kerület - Maglód - Pécel háromszögben volt.

Az Index fórumán már az esemény után megnyitották az erről szóló topikot, melyben morajlásokról és tárgyak elmozdulásáról szólnak a beszámolók. Az esemény több milliós károkat okozott, de komolyabb személyi sérülésről nem érkezett bejelentés.

Kapcsolódó linkek:

Index fórum
Origo fórum
MTI hír
Origo idõjárás hír
Index hír
Origo hír
Hirado.hu hír
Napi Online hír
Gondola hír
Figyelőnet hír
InfoRádió hír
HírTV hír
Hírszerző hír
Automatikus földrengés-észlelő
RSOE adatai
Budapest földrengés-veszélyeztetettsége (cikk)
Földrengés.lap.hu

A földrengésről

A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező, és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása. A földrengések általában a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból, amit a földrengés hipocentrumának nevezünk, gömbhéjszerűen terjednek minden irányba. A feszültség több okból halmozódhat fel. Ebből következik, hogy a földrengések a föld különböző részein keletkeznek. A legnagyobb feszültségek a kőzetlemezek találkozásánál keletkeznek, és a földrengések jelentős része ezen a területen alakul ki.

Nagyon nagy számú földrengés keletkezik a Földön nap mint nap, de ezeknek a rengéseknek a legnagyobb része az ember számára nem érzékelhető, úgynevezett mikroszeizmikus rengés. Az olyan rengéseket, amelyek az ember számára is érzékelhetőek makroszeizmikus rengéseknek nevezzük. Ilyenből naponta csak egy-kettő pattan ki.

A földrengések jelentős része a kőzetlemezek találkozásának közelében pattan ki. Ez azért van, mert az egyik kőzetlemez a másik alá bukik, és a lefelé haladás közben a lemezt felépítő kőzetek rugalmasan változtatják alakjukat, és amikor már nem bírják a keletkező feszültséget, a sok felgyülemlett energia földrengés formájában oldódik fel. Ez jelentősen átrendezi a két kőzetlemez felszínét. Egy földrengés kipattanása után mértek több 10 m-es szintbeli eltéréseket a rengés előtti állapothoz képest. Ezeket a rengéseket, amelyek 70 km-es mélységig keletkeznek sekély mélységű rengéseknek hívjuk. A kőzetlemez folyamatosan halad lefelé és kb. 600 km-es mélységben beleolvad az asztenoszférába. Ha a földrengés mélysége 70-300 km között van közepes mélységű rengésekről beszélünk majd végül a 300 km alatti rengéseket mély fészkű rengéseknek nevezzük.

(Ez az ismertető a GNU Szabad Dokumentációs Licenc alá tartozik, a "Földrengés" Wikipédia szócikk anyagának részét képezi.)

A földrengések mérése

A Richter-skála a földrengés erősségének (nagyságának) mérése szolgáló logaritmikus alapú skála, melynek értéke 0-tól kezdve bármilyen pozitív szám lehet.

Fokozatai:

1-2-es erősségű
a rengés csak műszerrel érzékelhető (évente kb. 500 000 db van a Földön)

3-4-es erősségű
a földrengés csak az epicentrumban és alig érezhető (a csillárok kilengenek, évente 10 000 és 100 000 között)

5-6-os erősségű
a földrengés erősen érezhető, kisebb károk (falak megrepedése) lehetnek (évente 20 és 200 között)

7-8-as erősségű
a rengés súlyos károkat okoz (házak és a hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja, évente kb. 10)

8-as erősség felett
komoly károk lehetnek a környezetben is

(Ez az ismertető a GNU Szabad Dokumentációs Licenc alá tartozik, a "Richter-skála" Wikipédia szócikk anyagának részét képezi.)