Tudomány / Pszichológia / Az agy, az elme és a képzelet

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

A magyar nyelv a „valóság” kifejezés alatt két dolgot érthet. Értheti először a létezőknek azt a halmazát, amelyben a befoglalt képzelet található. Az ilyen értelemben vett valóságot tág valóságnak nevezem. Másodszor értheti a létezőknek azt a halmazát is, amelyet a kihelyezett képzelettel állít szembe. Az ilyen értelemben vett valóságot szűk valóságnak nevezem. Ha valaki a „Valóban azt képzelte.” kifejezést használja, akkor a „valóban” kifejezéssel a tág valóságra utal. Ha valaki az „Az elképzelései megfelelnek a valóságnak.” kifejezést használja, akkor a „valóság” kifejezéssel a szűk valóságra utal. A magyar nyelv egy adott „valóság” kifejezés alatt csak a tág valóságot vagy csak a szűk valóságot értheti, de nem értheti egyidejűleg mind a kettőt.

Azért, mert valaki egy adott helyzetben a képzeletet vagy a valóságot csak az egyik vagy csak a másik értelemben veszi számításba, egy további helyzetben még azzal ellentétes értelemben is számításba veheti. Aki azt vizsgálja, hogy a képzelet mennyire képzi le a valóságot, az a vizsgálat során külön fogja választani a képzeletet és a valóságot. Ettől azonban még tudhatja azt, hogy a képzelet maga is a valóságban található.

A magyar nyelv az „elképzelés” kifejezés alatt az első szempontból két dolgot érthet. Értheti először a szimbolikus reprezentáció / szimbolikus létrehozását mint cselekvést. Az ilyen értelemben vett elképzelést cselekvő elképzelésnek nevezem. Másodszor értheti a cselekvő elképzelés által létrehozott szimbolikus reprezentációt / szimbolikus reprezentáció csoportot is. Az ilyen értelemben vett elképzelést eredmény elképzelésnek nevezem. A magyar nyelv egy adott „elképzelés” kifejezés alatt csak a cselekvő elképzelést vagy csak az eredmény elképzelést értheti, de nem értheti egyidejűleg mind a kettőt.

A magyar nyelv az „elképzelés” kifejezés alatt a második szempontból szintén két dolgot érthet. Értheti először az olyan cselekvő vagy eredmény elképzelést, amely képtelen a kihelyezett képzeletben leképezni a szűk valóságot. Az ilyen értelemben vett elképzelést távoli elképzelésnek nevezem. Másodszor értheti az olyan cselekvő vagy eredmény elképzelést, amely a kihelyezett képzeletben leképzi a szűk valóságot. Az ilyen értelemben vett elképzelést közeli elképzelésnek nevezem. A magyar nyelv egy adott „elképzelés” kifejezés alatt egyaránt értheti csak a távoli elképzelést, csak a közeli elképzelést, és mind a kettőt egyidejűleg. Utóbbi eset akkor fordul elő, amikor az „elképzelés” kifejezés használója (közlője vagy közlésként fogadója) számításba veszi az elképzelés közeli és távoli jellegét, de vagy nem tudja eldönteni melyik jelleg a biztosan érvényes rá (tehát mind a két jellegét lehetségesnek tekinti), vagy a különböző összetevőit különböző szempontok szerint szemlélve mind a két jelleget biztosan érvényesnek tekinti rá. Az azonban nem ilyen eset, amikor valaki számításba sem veszi az elképzelés közeli és távoli jellegét, s ezért a kifejezés által megjelölt elképzelés közeli és távoli is lehet. Az ilyen esetben ugyanis a kifejezés maga nem jelöli meg az elképzelés közeli és/vagy távoli jellegét.

Végül a magyar nyelv az „elképzelés” kifejezés alatt a harmadik szempontból ismét csak két dolgot érthet. Értheti először az olyan cselekvő vagy eredmény elképzelést, amely az otrum képzeletet építi. Az ilyen elképzelést otrum elképzelésnek nevezem. Másodszor értheti az olyan cselekvő vagy eredmény elképzelést, amely a kylum képzeletet építi. Az ilyen elképzelést kylum elképzelésnek nevezem. A magyar nyelv egy adott „elképzelés” kifejezés alatt csak az otrum elképzelést vagy csak a kylum elképzelést értheti, de nem értheti egyidejűleg mind a kettőt.

A távoli és cselekvő elképzelésre a magyar nyelv a „képzelődés” kifejezést is használja. A távoli és eredmény elképzelésre a magyar nyelv a „fantazmagória” kifejezést is használja.

A „megvalósítás” kifejezés a magyar nyelvben két dolgot jelenthet. Egyfelől a „megvalósítás” kifejezés jelentheti azt, hogy az egyik dolog olyan módon teremti meg a másik dolgot, hogy közben a saját kihelyezett képzeletét nem ismétli meg a szűk valóságban. Az ilyen értelemben vett megvalósítást képzelet nélküli megvalósításnak nevezem. Képzelet nélküli megvalósítás például az, amikor az aszfalt repedése a melegtől valóságossá válik, s ezért a meleg valósítja meg. De képzelet nélküli megvalósítás az is, amikor egy képzelettel rendelkező ember anélkül, hogy korábban elképzelte volna, véletlenül félrerúg egy követ, amitől ő a kő új helyzetének megvalósítójává válik. Másfelől a „megvalósítás” kifejezés jelentheti azt, hogy az egyik dolog olyan módon teremti meg a másik dolgot, hogy közben a saját kihelyezett képzeletét megismétli a szűk valóságban. Az ilyen értelemben vett megvalósítást képzelet általi megvalósításnak nevezem. Képzelet általi megvalósítás például az, amikor a CNC esztergagép mint egy munkadarab megvalósítója a számítógépben tárolt tervet vitelezi ki.

A közeli elképzelés mint a szűk valóság kihelyezett képzeletben végzett megismétlése, a megvalósítás fordított művelete.


Előző oldal Előző oldalKövetkező oldal Következő oldal
© halmaz.hu