A szabad akaratról
A szabad akaratról keringõ sokféle ezoterikus gondolat, a sors, az eleve elrendeltetettség babonás értelmezései miatt engem is igen sokan félreértettek, mikor arról írtam, hogy nincsen szabad akarat.

A megközelítési módokról
Az egyik közhely épp arról szól, hogy a humán mûveltségû emberek jelentõs hányada mennyire mûveletlen, ha bármi egyébrõl van szó. Jelen cikkemben leginkább ezt fogom kifejteni: a dolgok több megközelítési módját.

Gondolatok a tudat eredetérõl
Amikor kicsi voltam, azt hittem, hogy bogárnak lenni olyan mint embernek, csak épp a bogár külföldiül beszél, és talán butább mint mi. A környezetem is azt sugallta, hogy ez a kép voltaképp helyes, s így levontam a következtetést, hogy bogarat ölni nagyon gonosz dolog.

Az öngyilkosság mint adaptív viselkedés
Ha az öngyilkosságot evolúciós szemszögbôl vizsgáljuk, elsô ránézésre teljesen lehetetlen vállalkozásnak tûnik megmagyarázni, miért nem haltak ki az erre hajlamos emberek. Tüzetesebb vizsgálat azonban rámutathat, hogy önmagunk megsemmisítése akár adaptív értékû is lehet.

Ember és gép
Elterjedt mítosz, hogy az ember azért nem gép, mert vannak érzései. Valóban, ez a középkorban hathatós érvnek számíthatott, manapság azonban egyáltalán nem tartható.

Az emberállat
"Az ember, az állatvilágban szinte egyedülálló módon nem csak ösztönbõl, a fennmaradásért, hanem pusztán az élvezetért is gyilkol. Az ilyen emberek velejüknél fogva gonoszak." - írta nekem egy ismerõsöm levélben.

A csók természetrajza
A csók evolúciós eredetét a csócsáló etetésben kell keresnünk. Nem csak a madarakra, közelebbi rokonainkra is jellemzô a szájon át történô etetési mód, mind a szülôk részérôl, mind az udvarlási rituálék keretében (étel ajándékozása formájában).