Tudomány / Társadalom / Az 1956-os magyar forradalom hatása és öröksége

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Az 1956-os magyar forradalom hatása és öröksége

A Bard College "Az 1956-os magyar forradalom hatása és öröksége" címmel három napos konferenciát szervez az egykori Magyar menekült diákok 50 éves talákozójával egyidőben.

A Bard azt a több mint háromszáz 56-os menekült szabadságharcos diákot ünnepli, akik a forradalom után Annnadale-ben találtak menedéket.

A konferencia előadói között köszönthetjük többek között Haraszty Miklóst, a magyar demokratikus mozgalom alapítóját, és olyan neves szerzőket, mint Békés Csaba, Bitó László, Ian Buruma, Kenéz Péter, Norman Manea és Rév István.

2007 február 15-től 17-ig a Bard College (Annandale-on-Hudson, New York) azt a 300 magyar menekült diákot ünnepli, akiket 1956 decemberében közvetlenül a magyar forradalom után fogadott be. Ez év február 15. (szerda) és február 17. (szombat) között az intézmény olyan összejövetelnek ad otthont, mely során a magyar öregdiákok és családjaik ismét találkozhatnak, és megismerhetik a Bard jelenlegi tanári karát is. Ehhez az eseményhez közvetlenül kapcsolódik a február 15-17-ig tartó nemzetközi konferencia, amely „Az 1956-os forradalom hatása és öröksége" címet viseli.

Bitó László, a konferencia szervezőbizottságának elnöke, aki maga is a menekült szabadságharcos diákok egyike volt, és az orientációs program után ösztöndíjasként 1960-ban végzett a Bardon így fogalmaz:

„Az 1956-os év eseményeire tágabb összefüggéseiben tekintünk – nem azt vizsgáljuk, hogy ki kire lőtt és mikor – inkább a következményeket vesszük számba. A konferencia a majdnem 200,000 magyar menekült sorsával is foglalkozik, és azzal, hogy mit tettek értünk a befogadó országok, illetve mi mit tettünk fogadott otthonainkért. Értékeljük ezen egyedülálló csoport társadalmi hozzájárulását – nem megfeleltkezve azokról, akik mindehhez a kezdeti segítséget adták."

Leon Botstein, a Bard College jelenlegi rektora a követekezőképpen értékeli az egykori eseményeket: „a Bard sok Magyarországról menekülő fiatal számara az amerikai felsőoktatási rendszerbe való bekerülés fontos állomását jelentette. A kezdeményezés szokatlan, sőt egyedülálló volt. Méltán tükrözi az intézmény hitvallását és az emberi jogok iránt való elkötelezettségét."

A magyar diákok 1956 december 22-én, a kommunista diktatúra elleni forradalom novemberi levérese után érkeztek, amikor a Bard diákjai a téli szünet miatt nem tartózkodtak az intézmény területén. A főiskola az Egyesült államokkal kapcsolatos tájékoztatást és angol nyelvoktatást biztosított számukra. A menekült diákok ittlétük alatt tanultak, és tanítottak, illetve jövendő életüket szervezték abban az országban, amely a legtöbbjüknek az új otthont jelentette. A New York Times egy 1957-es januári cikkében idézte James Case, a Bard akkori rektorának szavait: „Csodálatosak ezek a fiatalok. Ezt csak az tudja igazán értékelni, aki hallotta a csoportot énekelni, vagy látta őket tanulás közben. Hatalmas tudásvággyal rendelkeznek. A lendületük minket is magával ragadott." A 15 és 35 év közötti fiatalok a Bard tizenöt egyetemi oktatójától kaptak segítséget.

Ötven évvel később a Bard a program össszes egykori résztvevőjét szeretettel várja egy ünnepi összejövetelre, hogy megoszthassák élményeiket a jelenlegi hallgatókkal és a tanárai karral, felidézhessék a forradalom eseményeit. Az ezzel egyidőben megrendezésre kerülő konferencia célja, hogy újragondolja a forradalom jelentőségét; hogy mit hagyott örökül a világra, és feltárja az események hatásait a szabadságharcosok életére. A két és fél napos rendezvényt koncert, kerekasztal beszélgetések, előadások, filmvetítések, kiállítás és a tanulókkal és tanárokkal való kötetlen beszélgetések teszik színessé.

A konferencia hivatalos oldala


© halmaz.hu