Tudomány / Társadalom / Az Archimédész – Palimpsestus kódex

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Hüpereidész

A klasszikus görög világ egyik legismertebb szónoka, politikusa Athénban élt a Kr.e. IV. században, Fülöp és Nagy Sándor idejében, aki a régiek ítélete szerint Démoszthenésszel vetekedett (és sokáig a barátja volt).

Virágkora a Kr.e. IV. század közepére tehető, amikor Athén a terjeszkedő makedón birodalommal vívta élethalál harcát.

Több mint hatvan beszédet tulajdonítanak neki, de életművéből - papiruszon - összesen hat maradt ránk.

Ezért is olyan kiemelkedő jelentőségű a nemrégiben feltárt két új beszéd. Másrészt azért, mert bizonyítja, hogy a középkorban is olvasták Hüpereidész-t. Mivel a középkorból - pergamenre1 másolt - Hypereidés beszédek nem maradtak fenn, a tudósok arra következtettek, hogy akkoriban már nem olvasták a nagy szónokot.

Ennek ellentmondani látszik néhány Magyarországról származó adat:

  • Egy Brasszicanusz nevű bécsi utazó azt állította: az 1520-as években Mátyás könyvtárában látott egy „teljes” Hüpereidészt. (Mátyás firenzei ügynökei révén rendszeresen vásárolt görög kódexeket, amelyeket Budán latinra fordíttatott.) Senki nem hitt neki. Egyedül Horváth László állította egy tanulmányában, hogy Brasszicanusz igazat mondott. A fenti felfedezés őt igazolja: bebizonyosodott, hogy valóban létezett középkori, azaz kódexekben másolt Hüpereidész-hagyomány.
  • A másik adat: Gesner szerkesztésében megjelent első egyetemes bibliográfia szerint Bornemissza Pál nyitrai püspök könyvtárában vannak bizonyos Hüpereidész töredékek. Ezeknek sajnos nyoma veszett, de e látványos tudományos felfedezés nyomán képletesen szólva a görög szónok - az új szövegeket feldolgozó nemzetközi kutatócsoporttal - visszatérhet Budára.

Az átírt öt Hüpereidész-bifolium (Bifolium: Kódexíráshoz szükséges alapanyag félbehajtva, hogy két lapot - azaz négy oldalt - képezzen.) összesen 320 új sort tartalmaz, ami nemcsak a corpus eddigi terjedelméhez képest, hanem a görög irodalom egésze szempontjából is jelentős gyarapodást jelent.

A két újonnan feltárt Hüpereidész beszéd egyike egy gyámsági ügyben elmondott magánjogi érvelés Timandrosz ellen címmel, a másik a Dióndasz ellen címet viseli. A chairóneai ütközetben a Démoszthenész és Hüpereidész javaslatára Thébával szövetkezett athéni csapatok hatalmas vereséget szenvedtek el a Nagy Sándor vezette makedónoktól. A vereség után a makedón-pártiak elérkezettnek látták az időt a makedónellenes irányzattal való leszámolásra; Hüpereidész ellen az egyik makedón-párti politikus, Dióndasz, pert indítot. A Dióndasz elleni beszéd valójában Hüpereidész egyik védőbeszéde, amellyel a személyét ért támadásokra kívánt válaszolni, és amellyel politikáját védelmezte.

Archimédész
(Kr. e. 287?—212)

Görög matematikus, fizikus, mérnök, az ókor legnagyobb alkotója.

A sziciliai Szirakuza városában született és élt, itt is halt meg. Egy csillagász fia volt. Egy ideig Alexandriában tartózkodott, ahol szoros barátságot kötött Eratoszthenész-szel és két másik matematikussal. Velük levelezésben maradt és felfedezéseit mindig közölte velük.

A római történészek sok legendát őriztek meg életéről. A hidrosztatika első törvényére a városi közfürdőben jött rá. Ennek annyira megörült, hogy meztelenül kiszaladt az utcára és azt kiabálta: "Heuréka, heuréka!" (Megtaláltam, megtaláltam!) Innen ered a felfedeztetéses tanítási módszer heurisztika neve.

Szülővárosa védelmére hadigépeket szerkesztett, így a város két évig ellenállt a rómaiak ostromának. Végül a város elesett. A homokba rajzolt ábráin töprengő tudóst egy római katona ölte meg a "Ne zavard köreimet!" felszólításon feldühödve.

Archimédész - az integrálszámítás előfutára - legbüszkébb a gömb térfogatképletének levezetésére volt. Ennek ábráját sírjára vésette. Kr. e. 75-ben a híres római szónok, Cicero megtalálta és helyreállíttatta a már elvesztettnek hitt síremléket. Később ismét elveszett, de 1965-ben egy hotel építkezésekor ismét rábukkantak.

Életéről Száva István írt regényt A szirakuzai óriás címmel. Voltaire pedig így írt róla: "Arkhimédész fejében több képzelőerő volt, mint Homéroszéban".


Előző oldal Előző oldal
© halmaz.hu