Mint említettem, a mai modern angol ábécé 26 betűből áll és a latin ábécéből alakult ki.

Néhány szó az ÓANGOL ABC-ről.

A VII. századtól latin betűkkel történt az angol nyelv írása . Előtte a rúnaírást (Futhorc) volt elterjedve, és egy ideig párhuzamosan mindkét írásmód használatos volt. (*) 1011-ben Byrhtferđ alakította ki a mai abc ősét, (ebben még szerepeltek az előbb említett rúna-eredetű betűk is), ami akkor még így nézett ki:

A B C D E F G H I K L M N O P Q R S T V X Y Z Ƿ Ţ Đ Ć

MODERN ANGOL ÁBÉCÉ

A korai írásban használatos, ȝ, đ, és ƿ betűk már nem részei a modern angol ábécének. Legtovább a ţ élt, de a 16. században is már alig használták. Ebben az időben vált különálló betűvé a W, és jelent meg az U és J az írásban, mint a V és I változatai. Ettől a kortól használják a mai 26 betűs ábécét.

A BETŰK NEVEI

A betűk nevei a magánhangzóknál maguk a betűk, mássalhangzóknál a "C+ee" illetve "e+C" formátumúak (ahol a C egy tetszőleges mássalhangzót jelöl), néhány kivétellel. A teljes betűnév-sor /a fonetikai jelölési gyakorlathoz híven, a kettőspont a hosszú magánhangzót jelöli, vagyis az előtte álló magánhangzó hosszan ejtendő; olyan, mint a magyarban az ékezet funkciója az ö-ő, u-ú, ü-ű, i-í párokban, és nem olyan, mint az a-á, e-é párokban!/:

a [eɪ], bee [bi:], cee [si:], dee [di:], e [i:], ef(f) [ɛf], gee [ʤi:], aitch [eɪʧ], i [aɪ], jay [ʤeɪ], kay [keɪ], el [ɛl], em [ɛm], en [ɛn], o [oʊ], pee [piː], cue [kjuː], ar [ɑɹ]/[ɑː], es(s) [ɛs], tee [ti:], u [ju:], vee [vi:], doulble u [’dʌb(ə)l ju:], ex [ɛks], wy(e) [waɪ], zed [zɛd]/zee [zi:]

Mivel egyes betűket nevük alapján nehéz megkülönböztetni, ezért a NATO bevezetett egy saját névrendszert, melyet speciálisan úgy alakítottak ki, hogy egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek a betűk – amerikai, de egyéb filmekben is gyakran hallani, amikor rádiókódokat azonosítanak, vagy neveket betűznek...

Íme:

A - Alpha
B - Bravo
C - Charlie
D - Delta
E - Echo
F - Foxtrot
G - Golf
H - Hotel
I - India
J - Juliett
K - Kilo
L - Lima
M - Mike
N - November
O - Oscar
P - Papa
Q - Quebec
R - Romeo
S - Sierra
T - Tango
U - Uniform
V - Victor
W - Whiskey
X - X-ray
Y - Yankee
Z - Zulu