Tudomány / Csillagászat / Az emberek közelebb kerültek a világűrhöz

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Az emberek közelebb kerültek a világűrhöz

2006. október 2-6. között rendezték meg az 57. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszust a spanyolországi Valenciában. Az egy hétig tartó konferencián az űrkutatás minden területe szóba került, és a jelenlévő űrügynökségek vezetői mind egyetértettek abban, hogy nemzetközi együttműködés szükséges az űrtevékenységhez.

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF, International Astronautic Federation), a Nemzetközi Asztronautikai Aakadémia (IAA, International Astronauticai Academy) és a Nemzetközi Űrjogintézet (International Institute of Space Law) ez éve kongresszusára a spanyolországi Valenciában került sor. A konferencia az év legnagyobb űrkutatási összejövetele, amelyen az űrkutatással foglalkozó legkülönfélébb területekről esik szó. Az öt nap alatt közel 1.400 előadást hallhattak a résztvevők, mindezt 12 plenáris- és 121 szekcióülésen. A kongresszus idei jelszavának - „Közelítsük az űrt az emberekhez” (Bringing Space Closer to People) – jegyében. Helyszínül Valencia új városrésze szolgált, a La Ciutat de les art i les Ciencies (A tudományok városa) modern épületegyüttese.

A hétfői megnyitóünnepség után az európai (ESA), az amerikai (NASA), a kanadai (CSA), az indiai (ISA), a kínai (CNSA), a japán (JAXA) és az orosz űrügynökség vezetői számoltak be az elmúlt év eredményeiről és a következő néhány év terveiről. Mindegyikük egyetértett abban, hogy csak nemzetközi összefogással lehet jelentős eredményeket elérni a világűr kutatásában. Mr. Jean-Jacques Dordain, az ESA igazgatója kiemelte, hogy az űr egy kockázatos vállalkozás, és ők igazából nem foglalkoznak mással, mint a kockázat kezelésével. Ehhez viszont a legjobbakra van szüksége az ESA-nak, nem csak mérnökökből és fizikusokból, hanem biológusokból, tanárokból, ügyvédekből. A legjobb szakértők pedig a mostani fiatalokból lesznek. Michael Griffin NASA-igazgató tréfásan az elmúlt év legnagyobb eredményének azt tartotta, hogy semmit sem változtattak meg [kívülről] a NASA-ban. Viendra Jha a CSA alelnöke a jövőbeli irányok közé a műholdas kommunikációt, a RADARSAT programot és az űrrobotokat sorolta. G. Madhavan Nair, az ISO elnöke bejelentette, hogy szeretnének saját erőből embert küldeni a világűrbe, de ehhez még sokat kell egyeztetniük kell a kormányzattal. Keiji Tachikawa JAXA-vezető a biztonság és társadalom igényeinek kielégítését emelte ki Japán tervei közül. Sun Lawjan, a CNSA irányítója Kína kulcsfontosságú tervei között az alábbiakat említette: emberes űrprogram, Hold felfedezése, nagyfelbontású földmegfigyelő rendszer, új műholdas navigációs rendszer valamint új generációs indítóeszközök. Anatoly N. Perminov Oroszország és az ESA együttműködését emelte ki, szerinte a nemzetközi kooperáció elengedhetetlen ahhoz, hogy 2025-2030 között interplanetáris emberes űrrepülést hajthasson végre az emberiség.

A tavalyi kongresszuson megalakult az Nemzetközi Űroktatási Testület (International Space Educational Board), amelyben jelenleg az ESA, NASA, CSA és JAXA képviselteti magát, és azon dolgoznak, hogy összehangolják az oktatással, a fiatalok képzésével kapcsolatos tevékenységeiket és közös programokat kínáljanak mind a fiataloknak, mind az őket nevelő tanároknak.

Nehéz válogatni a hét során elhangzott előadásokból. A SETI program iránt érdeklődőknek álljanak itt Seth Shostak, a SETI Intézet egyik vezetőjének szavai: "A földönkívüli értelmes élet keresése 1960-ban indult el. De ha nem találunk értelmes intelligenciát, az nem azt jelenti, hogy nincsen, hanem csak azt, hogy rosszak a módszereink. De bízom benne, hogy a következő húsz év során téma lehet ezen az intelligens értelem megtalálása ezen a kongresszuson."

A pénteki nap délutáni része a nagyközönség számára is nyitott volt, a legutolsó előadás pedig igen különleges volt: az ESA hat űrhajósa beszélt az űrhajózással kapcsolatos tapasztalatairól és az űrügynökség következő évekbeli terveiről. Az ESA Kanadával együtt 1986-ban csatlakozott az ISS-programhoz, s habár az elmúlt öt évben csak nyolc űrhajóst küldött az ISS fedélzetére, a következő egy év során négy európai űrhajós fog a világűrben dolgozni. Thomas Reiter űrhajós, aki jelenleg is az Astrolab misszió keretében Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tartózkodik, videoüzenet segítségével tolmácsolta saját és az űrállomáson lévő két űrhajóstársa üzenetét. Az ülés végén az első kínai űrhajós is szólásra emelkedett, és megerősítette Kína világűrkutatásra irányuló békés szándékát. 2003. októberében ő repült, 2005 őszén két társa látogatta meg a világot, tovább folytatják az űrprogramot és nem zárkóztak el egy közös ESA-NASA- kínai repülés gondolatától sem. "A legfontosabb kérdések, amelyek foglalkoztatnak minket, azok a következők: Honnan jöttünk? Mi fog velünk történni a jövőben? Egyedül vagyunk-e a világegyetemben?" – mondta Claude Nicollier űrhajós. Az ESA legfontosabb missziói emiatt a következő 50 évben: a Nap-Föld L2, a Hold, a Föld-közeli objektumok és a Mars kutatása. "Készülünk a jövőre, a gyermekeinkért, akik itt ülnek velünk" – mondta Michel Tognini űrhajós. Andres Ripoll, az Európai Űrhajósközpont (EAC, European Astronaut Centre) egykori elnöke megerősítette: "El fogunk jutni a Marsra, ebben biztos vagyok. S azok a gyerekek, akik ebben a teremben ülnek, lehetnek a jövő Mars-űrhajósai."

Az Európai Űrügynökség 1999 óta támogatja fiatal hallgatók (egyetemisták, doktoranduszok) részvételét ezen a kongresszuson. Minden évben több száz pályázóból választják ki azt a 70-100 embert, akik elnyerhetik ezt a támogatást. Ebben az évben négy magyar diák is elnyerte ezt a lehetőséget: Bacsárdi László (BME), Csengeri Timea (ELTE), Hirn Attila (BME), Kris Larisza (ELTE).

A konferenciát jövő évben szeptember 24-28. között Hyderabadban, Indiában rendezik majd meg.

Szerző: Bacsárdi László
Forrás: urvilag.hu

© halmaz.hu