Tudomány / Csillagászat / Földrengés és vulkáni aktivitás

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Földrengés és vulkáni aktivitás

Amerikai műholdas adatok arra utalnak, hogy a tavaly májusi nagy indonéziai földrengés nyomán a közelben működő vulkánok aktivitása megnövekedett.

Indonéziában, Jáva szigetén két működő vulkán található. 2006 májusában a térséget egy 6,4-es erősségű földrengés rázta meg. A vulkáni tevékenység felerősödését a rengés után három nappal észlelték, s kilenc napon át tartott.


A Merapi (balra) és Semeru (jobbra) vulkánok környékéről 2006. június 8-án készült űrfelvételen a fehér színű felhők mellett jól látható a szürke vulkáni hamu. Piros színnel megjelölték azokat a forró foltokat, ahol a felszín hőmérséklete lényegesen nagyobb a környezeténél. A kép a NASA Terra távérzékelő műholdjának MODIS műszerével készült.

A kutatók bizonyítottnak látják, hogy mindkét vulkán megnövekedett hőkisugárzása és lávakibocsátása kapcsolatba hozható az erős földrengéssel. Szakmai körökben régóta vita tárgya, hogy a földrendések kiválthatnak-e új vulkánkitöréseket. A mostani eredmény – amit a rendszeresen, rutinszerűen végzett műholdas megfigyelések tettek lehetővé – ezt ugyan nem, de legalább azt látszik igazolni, hogy a már működő vulkánokra nézve lehet a földrengéseknek hatása.

A NASA Terra és Aqua műholdjainak MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) közepes felbontású képalkotó spektrométere alkalmas a földfelszíni „forró foltok” felismerésére. A kutatók a két vulkánról 35 napon át gyűjtött adatokat elemezték. A Merapi és a Semeru egymástól 260 km távolságban fekszik. A Marapi a földrengés epicentrumától 50 km-re északra, a Semeru 280 km-re keletre található. A földrengés nyomán terjedő szeizmikus hullámok okozta feszültség a kutatók szerint a mélyebb rétegekből forróbb magmát juttatott a felszín közelébe. A jelenség 3 nap múlva vált érzékelhetővé a vulkánoknál, s nem tartott hosszú ideig. Hasonló jelenségek megfigyelésére tehát a megfelelő időben, rendszeresen gyűjtött műholdas adatok nélkül kevés lenne a remény.

A Föld körüli pályáról végzett megfigyelések reményt adnak arra is, hogy ne csak utólag tudjuk elemezni a jelenségeket, de lehetőség legyen a kitörések előrejelzésére is.

Szerző: Frey Sándor
Forrás: urvilag.hu

© halmaz.hu