Az agy, az elme és a képzelet

Ha a szimbolikus reprezentációt az általa reprezentált dologként fogjuk fel, akkor a szimbolikus reprezentációt otrumnak nevezem. Az otrumot a "Mit ismerünk?" vagy a "Mit kívánunk?" kérdésre adott válaszhoz egy olyan szimbolikus reprezentációként használhatjuk, amelyet a válaszadás során összetévesztünk az általa reprezentált dologgal. Amikor úgy tudjuk, hogy a rózsáról beszélünk, akkor valójában nem a rózsáról beszélünk, hanem a rózsa szimbolikus reprezentációjáról mint otrumról. A "Mit ismerünk?" kérdésre ilyenkor azt a választ adhatjuk, hogy "A rózsát.", s ehhez a válaszhoz az otrumot (a rózsa szimbolikus reprezentációját) mint reprezentálót (az "A rózsa." kifejezés mögötti szimbolikus reprezentációt) használjuk fel.

Ha a szimbolikus reprezentációt az általa reprezentált dolog szimbolikus reprezentációjaként fogjuk fel, akkor a szimbolikus reprezentációt kylumnak nevezem. A kylumot a "Mivel ismerünk?" vagy a "Mivel kívánunk?" kérdésre adott válaszhoz egy olyan szimbolikus reprezentációként használhatjuk, amelyet a válaszadás során nem tévesztünk össze az általa reprezentált dologgal, hanem szimbolikus reprezentációnak tekintve mutatunk rá. Amikor úgy tudjuk, hogy a rózsa szimbolikus reprezentációjáról beszélünk, akkor a rózsa szimbolikus reprezentációja mint kylum jelenik meg előttünk. A "Mivel ismerünk?" kérdésre ilyenkor azt a választ adhatjuk, hogy "A rózsa szimbolikus reprezentációjával." , s ehhez a válaszhoz a kylumot (a rózsa szimbolikus reprezentációját) mint reprezentált dolgot (az "A rózsa szimbolikus reprezentációja." kifejezés mögötti szimbolikus reprezentáció által reprezentált dolgot) használjuk fel.

Az otrum a megismerés és a megkívánás eszköze. A kylum a megismerés és a megkívánás tárgya. Annak, hogy a kylum a megismerés és a megkívánás tárgya nincs köze ahhoz, hogy maga a „Mivel ismerünk?” vagy a „Mivel kívánunk?” kérdésekkel lekérdezhető kylum ismeret vagy kívánat. Tehát nincs köze ahhoz, hogy a kylumra a „Mivel ismerünk?” vagy a „Mivel kívánunk?” kérdéssel kérdezhetünk-e rá. Hanem ahhoz van köze, hogy a kylumot egy ismerettel vagy egy kívánattal reprezentáljuk-e? Ha például azt mondjuk, hogy „A rózsa szimbolikus reprezentációja nélkül nem szerezhetek tudomást a rózsáról.”, akkor ott a rózsa szimbolikus reprezentációja mint kylum a megismerés tárgya. Ha viszont azt mondjuk, hogy „Létre kell hoznom a rózsa szimbolikus reprezentációját!”, akkor ott a rózsa szimbolikus reprezentációja mint kylum a megkívánás tárgya.

2. A képzelet és a valóság

A magyar nyelv a „képzelet” kifejezés alatt az első szempontból két dolgot érthet. Értheti először a szimbolikus reprezentációknak azt a halmazát, amelyet mint valóságosan létezőt a valóság részének tekint. Az ilyen értelemben vett képzeletet befoglalt képzeletnek nevezem. Másodszor értheti a szimbolikus reprezentációknak azt a halmazát is, amelyet mint a valóságot leképzőt vagy le nem képzőt a valóságtól különváltnak tekint. Az ilyen értelemben vett képzeletet kihelyezett képzeletnek nevezem. Ha valaki a „Valóban azt képzelte.” kifejezést használja, akkor a „képzelte” kifejezéssel a befoglalt képzeletre utal. Ha valaki az „Az elképzelései megfelelnek a valóságnak.” kifejezést használja, akkor az „elképzelései” kifejezéssel a kihelyezett képzeletre utal. A magyar nyelv egy adott „képzelet” kifejezés alatt csak a befoglalt képzeletet vagy csak a kihelyezett képzeletet értheti, de nem értheti egyidejűleg mind a kettőt.

A magyar nyelv a „képzelet” kifejezés alatt a második szempontból szintén két dolgot érthet. Értheti először a szimbolikus reprezentációknak azt a halmazát, amire mint otrumok halmazára tekint. Az ilyen értelemben vett képzeletet otrum képzeletnek nevezem. Másodszor értheti a szimbolikus reprezentációknak azt a halmazát is, amire mint kylumok halmazára tekint. Az ilyen értelemben vett képzeletet kylum képzeletnek nevezem. Ha valaki az „A rózsa csak a képzeletében létezett.” kifejezést használja, akkor a „képzeletében” kifejezéssel az otrum képzeletre utal. Ha valaki az „A rózsa szimbolikus reprezentációja csak a képzeletében létezett.” kifejezést használja, akkor a „képzeletében” kifejezéssel a kylum képzeletre is utalhat. A kylum képzeletre utalás feltétele itt az, hogy a „rózsa szimbolikus reprezentációja” kifejezés alatt egy olyan reprezentációt értsen, amit az általa említett képzeletben nem reprezentáltként, hanem reprezentálóként értelmez. Ha ugyanis reprezentáltként értelmezné, akkor az „A rózsa szimbolikus reprezentációja csak a képzeletében létezett.” kifejezés alatt azt értené, hogy a rózsa szimbolikus reprezentációja az általa említett képzeletben mint otrum reprezentálódott. Ebben az esetben pedig az általa említett képzelet egy otrum képzelet lenne. A magyar nyelv egy adott „képzelet” kifejezés alatt csak az otrum képzeletet vagy csak a kylum képzeletet értheti, de nem értheti egyidejűleg mind a kettőt.