Tudomány / Pszichológia / Az agy, az elme és a képzelet

Linkajánló

Ha az ontológiai minta maga nem a geometrikus közeg elrendeződéseként hozza létre a geometrikus központot, de mint a geometrikus közeg geometrikus mintája feletti mintázat mégis szerepet kap a geometrikus központ létrejötte során, akkor a következőket mondhatjuk. Az ontológiai mintát funkcionális mintának nevezem. Ha az ontológiai minta a geometrikus minta okozó terve, akkor az ontológiai mintát mint okozó tervet funkcionális tervnek nevezem. Ha az ontológiai minta a geometrikus minta okozott minoja, akkor az ontológiai mintát mint okozott minot funkcionális minonak nevezem. A geometrikus közeget a funkcionális mintához viszonyítva funkcionális közegnek nevezem. A geometrikus központot a funkcionális mintához viszonyítva funkcionális központnak nevezem. A geometrikus mintát a funkcionális mintához viszonyítva funkcionális átvivőnek nevezem. A funkcionális közeg – funkcionális átvivő - funkcionális minta – funkcionális központ együttest funkcionális szerveződésnek nevezem.

Ha a homokszemcsék és az elrendeződésük homokvárat hoz létre, akkor a következőket mondhatjuk. Az ontológiai központ a homokvár, amely mint ontológiai központ geometrikus központ. A homokszemcsék csoportja geometrikus közeg. A homokszemcsék elrendeződése geometrikus minta.

A következő példák megértéséhez szükség van két deklarációra. Az egyik, hogy a következő deklarációban a félvezetőkből összeálló áramköri egységeket akkor sem nevezem logikai kapuknak, ha azok a logikai kapuk mint matematikai konstrukciók szerint épülnek fel. A másik, hogy a következő példák során a processzor fogalma alatt a fizikai áramkört és nem a logikai kapuk meghatározott elrendeződésű csoportját fogom érteni.

Ha a félvezetők és az elrendeződésük processzort hoz létre, akkor a következőket mondhatjuk. Az ontológiai központ a processzor, amely mint ontológiai központ geometrikus központ. A félvezetők csoportja geometrikus közeg. A félvezetők elrendeződése geometrikus minta.

Ha a félvezetők processzoron belüli elrendeződése a processzor logikai felépítményét vitelezi ki, akkor a következőket mondhatjuk. Az ontológiai központ a processzor, amely mint ontológiai központ funkcionális központ. A félvezetők csoportja funkcionális közeg. A félvezetők elrendeződése funkcionális átvivő. A processzor logikai felépítménye funkcionális minta.

5.2. Az agy és a képzelet ontológiai viszonya

Az otrum képzelet az agynak mint funkcionális központnak a funkcionális mintája. Ha valakinek eszébe jut egy múltbeli sikere, s emiatt boldoggá válik, akkor az otrum képzelete az agyának mint funkcionális központnak a funkcionális terve. Ebben az esetben az agyban lezajló biokémiai változások az általuk megvalósított otrum képzelet összefüggései szerint mennek végbe, hasonlóan ahhoz, mint amikor a számítógép mágneses - elektromos impulzusai egy olyan programot valósítanak meg, amely ezeket az impulzusokat szervezi. Ha valakinek egy műtét során megérintik az agyát, s ennek során látomások jelennek meg számára, akkor a következőket mondhatjuk. Annyiban, amennyiben a látomása az agyának megérintése miatt jön létre, a látomását az agya az otrum képzelete nélkül vezérli le, s ezért az otrum képzelete az agyának mint funkcionális központnak a funkcionális minoja. Annyiban, amennyiben a látomásában megtalálhatók az otrum képzeletének emlékezetében tárolt összetevői (például egy barlang képe vagy egy leeső kő hangja), a látomását az agyán keresztül az otrum képzelete vezérli le, s ezért az otrum képzelete az agyának mint funkcionális központnak a funkcionális terve.

A kylum képzelet az otrum képzeletnek mint funkcionális központnak a funkcionális minoja. A kylum képzelet azért nem lehet az otrum képzeletnek mint funkcionális központnak a funkcionális terve, mert a kylum képzelet sohasem szervezi az otrum képzeletet. A kylum képzelet valójában egy olyan modell, amit az otrum képzelet vizsgálója képzel el azért, hogy az otrum képzeletet „felülről” vizsgálhassa. Ami a kylum képzeletben végbemegy az mindig az otrum képzelet tükröződése, hasonlóan ahhoz, ahogyan a homokdűnék rajzolatára véletlenül alkalmazható függvények a homokdűnék átrendeződése szerint változnak.

Szerző: Ritter Teodor, 2006. 12. 16.

Előző oldal Előző oldal
© halmaz.hu