A szabad akarat illúziója

A szabad akaratnak illúziónak kell lennie. Ha elfogadjuk a világ kauzalitását, el kell fogadnunk azt is, hogy tetteink mögött is fizikai mechanizmusok (ok-okozati összefüggések) állnak. Hivatkozhatunk a kvantummechanikára, mondván hogy világunkat a véletlen uralja - egy véletlenszerûen cselekvõ ember azonban semmivel se birtokol több szabad akaratot, mint egy determinált. A tudat elméletének tehát számot kell adnia arról is, honnan ered a szabad akarat érzése.

Ezen elmélet a szabad akarat problémájára ugyanazt válaszolja, amit sokan, például Planck²⁶ is megfogalmaztak már: a szabad akarat érzése onnan ered, hogy nem tudjuk elõre megjósolni, hogy mikor mit fogunk csinálni.

Elõrejelzések

Az elmélet részletei több elõrejelzéssel is szolgálnak. Amennyiben sikerülne a tudatos tevékenységeket az agy vizsgálata segítségével egyértelmûen elkülöníteni a tudattalanoktól, azt találnánk, hogy csak a csoportokban élõ állatok között vannak tudattal rendelkezõk. Az intencionalitással kapcsolatos pozitív visszacsatolás beindulása esetlegesen nyomon követhetõ lehet számítógépes szimulációval, bár annak eldöntésére, hogy ez valóban valamiféle tudatot, s nem csupán azzal analóg módon viselkedõ tudattalan rendszert eredményez, semmilyen módszert nem tudok. A gondolat központi eleme, mely szerint agyunk mûködése úgy alakult, hogy intencionális alapállásból minél jobban elõrejelezhetõ legyen, részletesebb vizsgálatra szorul, és elméletileg ellenõrizhetõ. A kulcskérdés azonban, hogy egy tudatunkhoz teljesen hasonló rendszer miképp és miért válik valójában tudatossá, továbbra is nyitott maradt. Irodalomjegyzék:

1. Robert Burns: Egy tetûhöz. Kálnoky László fordítása
2. Dean Wooldridge: Mechanical Man, 70. oldal, Lipovszki Gábor fordítása
3. Csányi Vilmos: Kis etológia, Kossuth kiadó, 2002., 13. oldal
4. Csányi Vilmos: Kis etológia, Kossuth kiadó, 2002., 9. oldal
5. Konrád Lorenz: A társ a madár észlelt világában
6. Józsa György: Viaszváros, Gondolat kiadó, 1984., 29. oldal
7. Csányi Vilmos: Kis etológia, Kossuth kiadó, 2002., 24. oldal
8. Konrád Lorenz
9. megemlíti pl. Konrad Lorenz: Az Orosz Kézirat, Cartafilus kiadó, 1997. és Csányi Vilmos: Kis etológia, Gondolat kiadó
10. Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz kiadó, 129. oldal
11. Frans De Waal: Jótermészetûek, Mûszaki könyvkiadó, 2001.
12. Steven Pinker: Hogyan mûködik az elme, Osiris kiadó, 2002., 392. oldal
13. Viselkedésünk evolúciós magyarázatával foglalkozik pl. Bereczkei Tamás: A belénk íródott múlt, Jared Diamond: Miért élvezet a szex?, Steven Pinker: Hogyan mûködik az elme vagy a Pléh Csaba szerkesztette Lélek és evolúció címû könyv.
14. Daniel C. Dennett: Micsoda elmék, Kulturtrade kiadó, 1996., 87. oldal
15. Csányi Vilmos: Kis etológia II., Gondolat kiadó, 1985., 16. oldal
16. Richard Leakey: Az emberiség eredete, Kulturtrade kiadó, 1995., 148. oldal
17. Richard Leakey: Az emberiség eredete, Kulturtrade kiadó, 1995., 148. oldal
18. Daniel C. Dennett: Az intencionalitás filozófiája, Osiris kiadó, 1998.
19. Max Planck: Válogatott tanulmányok, Gondolat kiadó
20. Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz kiadó, 125. oldal
21. Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz kiadó, 125. oldal
22. Alan Baddeley: Az emberi emlékezet, Osiris kiadó, 2001., 515. oldal
23. Susan A. Greenfield: Utazás az agy körül, Kulturtrade kiadó, 1998., 55. oldal
24. Alan Baddeley: Az emberi emlékezet, Osiris kiadó, 2001., 516. oldal
25. Alan Baddeley: Az emberi emlékezet, Osiris kiadó, 2001., 515. oldal
26. Max Planck: Válogatott tanulmányok, Gondolat kiadó