Tudomány / Pszichológia / Meggyőzés a Network 21-ben

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Meggyőzés a Network 21-ben

avagy "Hogyan Kovácsoljunk Magunknak Milliók Álmaiból Milliárdokat"

(Keppler, Gunther, ’96, 309.o.)

Amway... aligha van bárki Magyarországon, vagy akár az egész világon, aki ne hallotta volna ezt a nevet és ne gondolna rögtön ugyanarra. A nem sokkal a második világháború után szerény kezdetekkel alapított, és mára egy több milliárdos évi forgalmat bonyolító cégnek a neve szorosan összefonódott egy meglehetősen negatív fogalommal, a "beszervezés"-sel. Negatív fogalom, ámde meghatározásában mégis pontos - "belépésre, (tagként való) részvételre megnyer vagy rávesz valakit". (MÉK. ’82, 126.o.) A meggyőzésről és beszervezésről egyetlen szó sem esik az Amway cég egyetlen publikált, vagy reklámanyagában sem, és csak a beszervezett vagy beszervezni kívánt tagok hallanak egy másik cégről, vagy szervezetről, amely az anyavállalat, az ún. ellátó cég marketingjének megszervezésével foglalkozik. Ezek közül pedig a Network 21 a legnagyobb és legfontosabb, melynek elnevezése szerint a 21. század hálózatépítési rendszere lenne.

A multilevel marketing egyik legsikeresebb vállalkozása, amely rendszerében és hatékonyságában messze maga mögött hagyta az olyan cégek értékesítő rendszereit, mint pld az Oriflame, az Avon, vagy akár a Zepter, amelyek viszont ha visszafogottan is bár, de virágzanak, és megvan az a tulajdonságuk, ami a Network 21 esetében hiányzik - a közismertség. A Network 21 ugyanis olyannyira ismeretlen az Amway berkein kívüliek számára, hogy míg az Amway nevet javarészt szinte minden városlakó hallotta már, addig a Network 21 említésekor mindenki csak kérdő tekintettel válaszol. Megdöbbentő és zavarba ejtő tény, hogy van egy olyan amerikai cég, amelynek éves forgalma már akkora, mint néhány más, jól ismert multinacionális cégnek, és az értékesítési rendszerének sikerét biztosító leányvállalat neve szinte ismeretlen.

Az ember alapvetően kíváncsi természetű, így rögvest a nyomába ered minden olyan talánynak, ami meglepő - főleg akkor, ha haszonnal is kecsegtet, és ha a talány megoldása megadhat valamit, amire szükségünk lehet. A Network 21 működése talán éppen azért olyan sikeres, mert rejtőzködő, és hogy olyan taktikát alkalmaz, ami mást, és sokkal többet nyújt, mint csupán jó minőségű tisztítószerek használatát. Kell, hogy legyen valami, ami olyan cselekvésre serkenti a belépő tagokat, ami által végeredményben az Amway cég nőhetett megdöbbentő nagyságú mamutvállalattá. Vajon az anyavállalat azon marketing döntésének eredménye ez, hogy az MLM szisztémát választotta az értékesítésben, vagy talán a termékeik jó minősége az, ami mindezt létre hozta? Minden bizonnyal a Network 21 módszere jelenti a többi MLM rendszert alkalmazó cég sikerei és az Amway sikerei között a legfőbb különbséget. Miben állhat ennek a valószínűleg zseniális módszernek a mibenléte, és mi lehet az oka annak, hogy nevét csak a beavatottak ismerik és kötik össze annak a cégnek a nevével, amelyet naggyá tett? Vajon a miért fonódik oly szorosan össze a köztudatban az Amway név és a beszervezés fogalma?

Jelen dolgozat többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ, melynek írója intelligens kívülállóként próbálja megfejteni annak a jelenségnek a titkát, amely többször is próbálta őt a hatalmába keríteni.

A MEGGYŐZÉSRŐL

Definíciók, meghatározások

meggyőz: beláttatja vkivel, hogy vmi való, igaz (MÉK. ’82, 909.o)

meggyőzés: az az eljárás, hogy vki meggyőz vkit (vmiről) (MÉK. ’82, 909.o)

manipulál: mesterkedéssel (folyamatosan) visszaélést követ el; A közvéleményt burkolt módin befolyásolja (MÉK. ’82, 887.o.)

manipuláció: ravasz mesterkedés vmely (üzleti) ügyben (MÉK. ’82, 887.o)

kényszer: Fizikai v. tudati eszközökkel alkalmazott erőszak; helyzetnek, állapotnak hatásában hasonló jellege.(MÉK.’82,671.o.)

kényszerítés: kényszerrel eléri, hogy vki megtegyen vmit; belekényszerít vmibe (MÉK. ’82,671.o.)

befolyásol: Vmely (kedvezőtlen) irányba térítő módon hat (MÉK. ’82,101.o.)

befolyásolható: Akinek akaratára, állásfoglalására, érzelmeire könnyen lehet hatni. (MÉK. ’82,101.o.)

szélhámos: Mások félrevezetéséből anyagi vagy erkölcsi hasznot húzó (személy), illetve ilyenre jellemző. (MÉK. ’82,1263.o.)

félrevezet: valakinek, valaminek a megítélésében (szándékosan) megtéveszt valakit. (MÉK. ’82, 389.o.)

A meggyőzés fogalma

A meggyőzés tudatos tevékenység mindkét fél részéről (Miller és Burgoon, 1973). Lehet szándék nélkül viselkedést befolyásolni (pl. modell-követés), lehet a befolyásolt fél tudta nélkül is, de a meggyőzéskor a meggyőző szándékosan befolyásolja más viselkedését, a befolyásolt fél pedig önszántából, saját döntése alapján változtat magatartásán. A meggyőző fél szokás szerint úgy gondolja, hogy céljai veszélyben forognak mások magatartása miatt, de ezeknek a céloknak nem kell feltétlenül önös céloknak lenniük. (Pld. Orvos a betegével) A meggyőzés továbbá támadás a meggyőzendő fél önbecsülése ellen is. A magatartás változásának elfogadtatása egyben annak implikálása is, hogy valamit rosszul teszünk, vagy gondolunk. A figyelem konkrét felhívása a hibáinkra sérti az önérzetünket és ellenállást, védekezést vált ki.

Más megközelítésben meggyőzéskor megkíséreljük legalább egy ember magatartását megváltoztatni szimbolikus interakció útján. Tudatos és 1) legalább egy ember céljait veszély fenyegeti, és 2) e fenyegetés eredete és mértéke indokolttá teszi, hogy erőfeszítést fejtsünk ki a meggyőzés érdekében. (Reardon, 1991,3.o.) Mindezek a viselkedés megváltoztatását hangsúlyozzák.

A viselkedés megváltozását sok esetben attitűdváltozás szokta követni, de az attitűd megváltozása maga is kiváltja a viselkedés megváltozását. Így, ha meggyőzéskor még nincs kialakult attitűd, akkor attitűd kialakításról is lehet beszélni (Miller,1980). Ha van kialakult attitűd, akkor annak megerősítése is lehet cél, vagyis az, hogy jobban ellenálljon a változásnak.(Miller és Burgoon, 1973, 5.o.)

A meggyőzés a közhiedelemmel ellentétben mindig folyamat(!) és tipikus esetben csak tervszerűen végrehajtva, lépésről lépésre változtatja meg a viselkedést.

Közvetett kényszerítés esetén(Miller, 1980) az üzenet meggyőző hatása nagyban függ a meggyőző fél által kilátásba helyezett fenyegetések vagy ígéretek hitelességétől (pl.: hiteles szakember fenyegetése meggyőzőbb).


Következő oldal Következő oldal
© halmaz.hu