Összefoglalás

A tudat adaptív jellegének kimutatása magyarázatot adhat arra, mi okból vagyunk tudatosak. Azt azonban, hogy a tudatosság hogyan hozható létre a fizikára alapozva, nem válaszolja meg. Az eddigieket összegezve, az implementációfüggetlen tudatosságot nem tartom önellentmondásnak, a tudat evolúciós eredetéről szóló ötleteket pedig nem tartom elég meggyőzőnek, jóllehet úgy gondolom, mindenképp ebben az irányban érdemes tovább tapogatózni. Miközben a tudatosan megélt jelenségekről igen sok információnk van, magáról a tudatról, mint létélményről, nem sikerült még megfelelő elméletet alkotni. Ebbe beletartoznak a dualista felfogások is, amik szintén nem adnak választ a felmerülő kérdésekre.

A tudat létezését kiemelkedően nehéz kérdésnek tartom. Bár a "miért van valami, ahelyett hogy semmi lenne" hasonló kérdésnek tűnik, az Univerzum eredetét nem tartom a tudattal azonos nehézségű problémának. Ha a fizikai világ, annak logikájával, az ok-okozati összefüggésekkel és minden mással együtt az ősrobbanással keletkezett, azaz az ok-okozatiság a mi univerzumunknak egy tulajdonsága, akkor nem kellett hogy az Univerzumnak oka legyen. Azért mert egy csoportban mindenkinek van szemszíne, nem kell hogy magának a csoportnak is szemszíne legyen. A tudat problémáját viszont az univerzum törvényeinek keretein belül kell megoldanunk.

1. Daniel C. Dennett: Consciousness explained (Penguin books, 1991.)
2. Patrick Wells és Douglas Rushkoff: Ingyen betépni - Drog nélkül - ugyanazt! (Örs '95 Kft., 1998.)
3. Oliver Sacks: Antropológus a Marson (Osiris kiadó, 2004.)
4. lásd Magyar Virtuális Enciklopédia "afázia" címszava, részletesebben Steven Pinker: A nyelvi ösztön (Typotex kiadó, 1999.)
5. Alan Baddeley: Az emberi emlékezet (Osiris kiadó)
6. Oliver Sacks: Antropológus a Marson (Osiris kiadó, 2004.). A személyiség megváltozásának több híres és érdekes esetét taglalja például Antionia R. Damasio Descartes tévedése című könyvében (AduPrint, 1996.), de a legtöbb agyról szóló ismeretterjesztő könyvben találhatsz számtalan példát.
7. Matt Ridley magyarul megjelent könyvei: A sötét bábok királynője – A szex és az emberi természet evolúciója (Akkord kiadó, 2004.); Génjeink (Akkord kiadó, 2002.)
8. Jared Diamond magyarul megjelent könyvei: Miért élvezet a szex? (Kulturtrade Kiadó, 1997.), A harmadik csimpánz emelkedése és bukása (Typotex), Háborúk, járványok, technikák (Typotex).
9. Bereczkei Tamás könyvei: A génektől a kultúráig (Gondolat kiadó, 1991.), A belénk íródott múlt (Dialog Campus, 1998.), Evolúciós pszichológia (Osiris kiadó).
10. Jó összefoglalót ad például Bereczkei Tamás Evolúciós pszichológia könyve (Osiris kiadó).
11. Daniel C. Dennett: Consciousness explained (Penguin books, 1991.) 37. o.
12. Roger Penrose: A császár új elméje (Akadémiai kiadó, 1993.)
13. Alison Gopnik, Andrew N. Meltzoff, Patricia K. Kuhl: Bölcsek a bölcsőben - Hogyan gondolkodnak a kisbabák? (Typotex kiadó, 2001.)
14. Erről részletesebben ír Daniel C. Dennett Az intencionalitás filozófiája című művében (Osiris kiadó).
15. Példákat valószínűleg minden evolúciós pszichológia könyvben találunk, de lásd például Bereczkei Tamás Evolúciós pszichológia című könyvét (Osiris kiadó) vagy a Lélek és evolúciót (Osiris kiadó).
16. Daniel C. Dennett: Az intencionális rendszerek (Az intencionalitás filozófiája című könyvben (Osiris kiadó)).
17. Roger Penrose: A császár új elméje (Akadémiai kiadó, 1993.)
18. Roger Penrose: A nagy, a kicsi és az emberi elme (Akkord kiadó, 2004.)
19. idézi Bereczkei Tamás: A génektől a kultúráig (Gondolat kiadó, 1991.)
20. Ezzel kapcsolatos kisérletekből számol be például Leon Festinger: A kognitív disszonancia elmélete című könyvében (Osiris kiadó, 2000.). További példák és hivatkozások a Gondolatok a tudat eredetéről című írásomban (2003.)
21. Lásd pl. Oliver Sacks: Antropológus a Marson (Osiris kiadó, 2004.)
22. Susan A. Greenfield: Utazás az agy körül (Kulturtrade kiadó, 1998.) 55. o., Alan Baddeley Az emberi emlékezet című könyvében több hasonló eredményt is idéz (Osiris kiadó).