Tudomány / Társadalom / Az Archimédész – Palimpsestus kódex

Linkajánló

Az Archimédész – Palimpsestus kódex

Archimédés-palimpsestus - Előzmények

Archimédés-palimpsestus kódex: A középkorban a bizánci szerzetesek a korabeli íráshordozó – pergamen – hiánya miatt gyakran folyamodtak a pergamenek újrahasznosításához, amely nem jelentett mást, mint a korábbi kéziratok lapjain található eredeti írások ledörzsölését. (Palimpsestus jelentése: ledörzsölt, azaz újból felhasznált pergamen-lap.) Így tett az a görög szerzetes (Joannész Müronász) is, aki a 13. században húsvét ünnepére összeállított imagyűjtemény elkészítéséhez különböző 10—11. századi kéziratok lapjait (folium) próbálta újrahasznosítani az eredeti írás kitörlésével. Az imagyűjtemény alsó, ledörzsölt írása így hét Archimédész értekezés mellett (amiről a palimpsestus kódex a nevét kapta), egy eddig ismeretlen Arisztotelész kommentárt, valamint az ókor egyik legtekintélyesebb szónokának, politikusának Hüpereidész-nek két – eddig szintén ismeretlen — beszédét rejtette. A pergamenre eredetileg a 10. században írták rá Arkhimédész tanulmányait Konstantinápolyban.

A kódexet 1906-ban J. L. Heiberg, dán filológus fedezte fel Konstantinápolyban. Megállapította, hogy az imagyűjtemény alsó írása Arkhimédész-írásokat tartalmaz, és a javarészét ki is olvasta. A hét Archimédész-értekezés közül három csak itt hagyományozódott. A kódex eredetileg a görög egyház tulajdona volt, majd az első világháború után elveszett, és később tisztázatlan körülmények között egy francia családhoz került. 1998-ban árverezte el a Christie's Aukciós Ház New Yorkban. A becses kézirat eszmei értékét bizonyítja, hogy a görög kormány megbízottja csak közvetlenül a két millió dolláros vételár leütése előtt adta fel a licitet. Az új tulajdonos, egy kilétét inkognitóban tartó amerikai, bibliofil magánszemély a kötetet letétbe helyezte a Walters Art Museumban (Baltimore, Egyesült Államok). A tulajdonos a vásárlás óta komoly anyagi ráfordítással igyekszik olvashatóvá tenni valamennyi alsó írást, ugyanis az említett Archimédész-szövegek mellett az igazi tudományos szenzációt az jelenti, hogy egy eddig ismeretlen Arisztotelész-kommentár, illetve két Hüpereidész-beszéd részletei is felbukkantak a rendkívül nehezen olvasható alsó írás soraiban.

2003-ban a kaliforniai Stanford lineáris gyorsító központ (SLAC) fizikusai - Uwe Bergmann vezetésével - egy részecskegyorsító röntgensugarai által tették láthatóvá az addig ismeretlen Archimédész tanulmányok egyes részleteit.

A sikeres vizsgálat széleskörű érdeklődést keltett a többi szövegrészlet iránt.

A cambridge-i egyetem egyik kutatója, a rigai Natalie Tchernetska vizsgálta meg azokat a pergamenlapokat, amelyeken láthatóan nem Arkhimédész-szövegek voltak. Tchernetska felismerte, hogy egy X. századi lexikon szerint a kódex két sora Hüpereidésztől származik, de a szövegek nehézsége miatt csak egy lapot adott ki nyomtatásban 2005-ben.

2005. végén Nigel Wilson az Oxfordi Egyetem professzora „azonosította” az eddig ismeretlen Arisztotelész-kommentárt. Ennek teljes megfejtése azonban még folyamatban van.

A XX. században komoly károsodást (penész, ráfestés, stb.) szenvedett pergamenlapok átírását végző kutatók a kódexet jelenleg őrző Walters Art Museum (Baltimore) munkatársainak segítségét igénybe véve a legmodernebb technikát felhasználva végzik a gyakran kilátástalannak tűnő feladatot. A munkát az egyes lapokról a legkülönfélébb fényképezési módszerek alkalmazásával (különféle hullámhosszú fény, röntgen-sugár, stb.) folyamatosan készülő digitális felvételek segítik. Önmagában is kivételes jelentőségű az az összefogás, ami a legmodernebb természettudományos eljárások és a legrégebbi bölcsészettudomány, a klasszika-filológia hagyományos módszereinek találkozásával jött létre. Történik mindez azon közös cél érdekében, hogy olvashatóvá tegyünk 800 éve hallgatásra ítélt görög műveket. A fizikai eljárások a konzerválástól a fényképezésig méltán keltették fel a szélesebb, a bölcsészettudományok iránt jobbára kevéssé fogékony közvélemény érdeklődését is.

A Brit Királyi Akadémia 2006. februárjában megszervezte az első kerekasztal beszélgetést, ahova meghívtak minden Hüpereidész-kutatót és a még megfejtetlen négy kettős folió fényképeit "szétosztották" közöttük. A meghívottak között volt Horváth László az Eötvös József Collegium Bollók János Klasszika-filológia Műhelyének vezetője, az ELTE Görög Nyelvi és Irodalmi Tanszékének adjunktusa is. Az Eötvös Collegium-ban Horváth László vezetésével létrehozott kutatócsoport (Mayer Gyula, Farkas Zoltán, Mészáros Tamás) közös munkájának köszönhetően — a külföldi kutatók messzemenő elismerését kiváltó — komoly eredményekről számolhattak be Londonban a második (2006. december 13.) akadémiai kerekasztal előtt. 2006 nyárutójára ugyanis a magyar kutatócsoport áldozatos munkával elkészült a reá bízott 64 sor nagy részének átírásával, és azt a szoros nemzetközi együttműködés szellemének megfelelően elküldte a külföldi kollégáknak. Mindemellett nemcsak azoknál a leveleknél sikerült meghatározó adalékokkal szolgálniuk, ahol társátíróként, referensként nevesítették őket, hanem a külföldi kollégák levelinek döntő többségének megfejtését is ők fejezték be. A magyar sikereket fokozandó: Horvát László a II. kerekasztal kezdete előtt frissen kézhez kapott harmadik foliumot (csupán néhány kiolvasott sort tartalmazó levelet) Londonban, 24 óra leforgása alatt - a kutatócsoport hazulról érkező megerősítéseit is felhasználva – fejtette meg úgy, hogy az így megszületett átírásra támaszkodhattak a szakértők. Utóbbi különösen fontos eredményt hozott, mert tartalmában is történelmi jelentőségű eredménnyel bírt: tényszerűen igazolta a kutatócsoportnak azt a korábban megfogalmazott – ám másoktól vitatott – feltételezését, hogy Hüpereidész Diondas ellen elmondott és Démoszthenész Koszorú című beszéde között mutatkozó tartalmi és stiláris hasonlóság nem a véletlen műve. Sikerült az olvasat és a párhuzamos helyek alapján kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a Diondas ellen című beszéd nem közvetlenül a chairóneiai ütközet (Kr.e. 338) után – miként azt mások feltételezték -, hanem Kr.e. 335/334-ben hangzott el. Ráadásul Hüpereidész új számadatokkal árnyalja a perzsaellenes háborúkban részt vett athéni flotta méretét; a beszéd egésze a Chairóneiát megelőző athéni diplomáciát is élesebb megvilágításba helyezi.

További információk: www.archimedespalimpsest.org


Következő oldal Következő oldal
© halmaz.hu