Robert H. Thouless, a Cambridge-i Egyetem pszichológia professzora:
„Egyenes és csalárd gondolkodás” (Straight and crooked thinking) 1956. kivonata:

A meggyőzés 38 csalárd trükkje

1. Érzelmi töltésű szavak használata
2. Állítás, amely a „minden” minősítőt implikálja, de csak a „néhány” minősítő az igaz
3. Bizonyítás kiválasztott példákkal
4. Ellenfelünk állításának felnagyítása akár ellentmondással, akár félreértelmezéssel
5. Egy érv alapos cáfolatának kivédése szofista fordulattal
6. Eltérítés kérdéssel, melléktémával vagy lényegtelen ellenvetéssel
7. Bizonyítás következetlen érvvel
8. Az az érv, hogy küszködjünk X-szel, ami elismerten rossz dolog, mert van egy még rosszabb Y, s erőfeszítéseinket az ellen kell irányítanunk
9. Azért javasolni elfogadásra egy álláspontot, mert az két véglet közötti közép
10. Rámutatni egy érvelési forma logikai helyességére, miközben a premisszái kétes vagy valótlan tényeket tartalmaznak
11. Logikailag megalapozatlan formájú érvelés alkalmazása
12. Körbeforgó érvelés
13. Olyasmivel érvelni, ami maga is bizonyításra szorul
14. Egy szavakra vonatkozó kijelentést úgy vitatni, mintha az tényekre vonatkozna, vagy nem elválasztani az állítás szavakra vonatkozó részeit, ha az mindkét félét tartalmaz
15. Úgy adni elő egy tautológiát (szószaporítás, szófecsérlés; azonos, v. hasonló jelentésű szavak indokolatlan ismétlése), mintha ténybeli állítás lenne
16. Spekulatív érv alkalmazása
17. Egy kifejezés jelentésének megváltoztatása az érvelés során
18. Olyan dilemma alkalmazása, amely figyelmen kívül hagyja, hogy lehetőségek folytonos sora húzódik a két bemutatott véglet között
19. A kontinuitás tényének felhasználása arra, hogy kétségbe vonjuk két dolog különböző voltát (a „szakáll érve”)
20. A definíció jogosulatlan használata vagy annak követelése
21. Sugalmazás ismételt állítással
22. Sugalmazás határozott fellépést alkalmazva
23. Sugalmazás a presztízsre támaszkodva
24. Hamis presztízs
25. Ál-szakzsargonon alapuló presztízs
26. Úgy tenni, mintha nem értenénk, s ezt presztízzsel támaszkodva
27. Olyan kérdéseket alkalmazva, amelyek a másikat magára nézve romboló beismerésekre vezetik
28. Puszta tekintéllyel hivatkozni
29. Egy kétséges állítással szembeni ellenállást leküzdeni azáltal, hogy előrebocsátunk néhány könnyen elfogadható állítást
30. Egy kétes állítást oly módon megfogalmazni, hogy az illeszkedjék a hallgató gondolkodási szokásaihoz, vagy előítéleteihez
31. Egy érvelés premisszáiként előre megemésztett gondolatok általánosan elfogadott megfogalmazásait alkalmazni
32. „Mindkét oldal mellett sok minden felhozható, ezért nem lehet a kérdést eldönteni”, vagy bármely más megfogalmazás, amely akadémikus kívülálláshoz vezet.
33. Érvelés tökéletes analógiával
34. Érvelés erőltetett analógiával
35. Feldühíteni az ellenfelet, arra számítva, hogy akkor rosszul fog érvelni
36. Hazabeszélés
37. Azért javasolni vagy elvetni egy állítást, mert gyakorlati következményei vannak a hallgatóra nézve
38. Az érvelés céljából előítéleteket vagy indítékokat tulajdonítani ellenfelünknek

Az értékekre és az önbecsülésre irányuló stratégiák

1. A viszonzás parancsolata. (Regan, 1971; Cialdini, 1993; Forgas, 1994)
2. A következetesség és az adott szó csapdája. (Freedman és Fraser, 1966)

Tizenhat rábeszélő stratégia
(Marwell és Schmidt, 1967, 357-8.o.)

1. Ígéret (Ha engedelmeskedsz, megjutalmazlak)
2. Fenyegetés (Ha nem engedelmeskedsz, megbüntetlek)
3. Pozitív szakértelem (Ha engedelmeskedsz, „a dolgok természetéből adódóan” meglesz a jutalmad)
4. Negatív szakértelem (Ha nem engedelmeskedsz, „a dolgok természetéből adódóan” elnyered büntetésed)
5. Kedvesség (Az aktor barátságos és segítőkész, hogy célpontját megfelelő „hangulatba” hozza, s ezzel elérje, hogy engedjen a kérésnek)
6. Megelőlegezés (Az aktor megjutalmazza a célpontját, mielőtt engedelmességre kérné)
7. Elkerülésre késztetés (Az aktor folyamatosan bünteti célpontját, s a büntetés abbahagyását az engedelmességétől teszi függővé)
8. Adósság (Múltbeli jótéteményeiért engedelmességgel tartozol)
9. Hivatkozás az erkölcsre (Immorális vagy, ha nem engedelmeskedsz)
10. Pozitív közérzet (Jobb lesz a közérzeted, ha engedelmeskedsz)
11. Negatív közérzet (Rossz lesz a közérzeted, ha nem engedelmeskedsz)
12. Pozitív hasonlítás (Egy „jó” tulajdonságokkal rendelkező ember engedelmeskedne)
13. Negatív hasonlítás (Csak egy „rossz” tulajdonságokkal rendelkező ember nem engedelmeskedne)
14. Önzetlenség (Nagy szükségem van rá, hogy engedelmeskedj, ezért tedd meg nekem)
15. Pozitív megbecsülés (Általad érdekelt embereknek jobb véleményük lesz rólad, ha engedelmeskedsz)
16. Negatív megbecsülés (Általad értékelt embereknek rosszabb véleményük lesz rólad, ha nem engedelmeskedsz)

A pozitív homlokzatnak szóló stratégiák
(Brown és Levison, 1990):

1. Jelezd, hogy észrevetted a másik valamilyen kívánságát.
2. Túlozz – érdeklődést, együttérzést, támogatást.
3. Jó sztori. : A beszélő azáltal adja meg a tiszteletet a másiknak, hogy fáradtságot nem kímélve egy jó történetet mond el neki.
4. Jelezd, hogy te és a hallgató egy csoportba tartoztok. : Közösségre utaló szóhasználat, közös zsargon, közös múltra utalás, stb.
5. Törekedj egyetértésre. : Olyan téma keresése, amiben nagy valószínűséggel egyetértés van közöttünk. – időjárás; másik véleményével való őszinte egyetértés, helyeslése; igazat adni! – önbecsülés növelése
6. Kerüld a nézeteltérést. – ha ellent is kell mondani, akkor azt úgy, mintha egyetértés lenne: helytelen állításra helyeslő válasz, majd fokról-fokra módosítani.
7. Előfeltételezd a közös platformot.
8. Viccelj. : Másikat bevonja, másikkal közös alapot feltételez, megértés esetén sikerérzést ad, jó hangulatba ringat.
9. Állítsd vagy előfeltételezd, hogy ismered a másik igényeit és törődsz is velük. : kimutatni, hogy a másik igényeivel törekszünk a sajátunkkal összhangba hozni.
10. Légy optimista.